mediatudor_header1 mediatudor_header2 mediatudor_header3

Bűnmeglőzésért a digitális világban
14-18 éves korig

A program a Belügyminisztérium Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával valósul meg

Iskolai erőszak az online és offline térben


1. Bevezető gondolatok

Az iskolai erőszak sokféle formát ölthet. Megjelenhet az erőszak a tanár és a diák között, a tanár és a szülők között, a diák és a diák között. A való világban történő erőszak mellett egyre többször az online tér az, ahol a gyerekek, fiatalok kiélik agressziójukat. A következő oldalakon a kortárs erőszak offline és online térben történő jelenségeiről kap ízelítőt.

mediatudor_14-18

2. Az agresszió fogalma, forrása és megjelenése

Agresszió fogalma alatt értjük azt, ha valaki a másik embert bántani vagy károsítani akarja. Többen feltették, felteszik azt a kérdést, hogy mi az oka az agressziónak. A jelenleg adott válaszok első helyén a biológiai okok állnak. A tesztoszteron hormon hatására bekövetkező változások lehetnek az agresszió egyik forrásai. Nem egy elhanyagolható érv az sem, hogy az agressziót sok esetben jutalmazza a társadalom. Valamint arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a ránk zúduló információ-és élménytömeg is hatással van személyiségünkre. Az átvett viselkedési minták és a „példaképek” követése is befolyással van az agresszív viselkedésre. Pszichológiai ismereteink jelenlegi állása szerint négy tényező járul hozzá az agresszivitás kialakulásához: A szocializáció során gyermeki agresszivitást vált ki a túlzott szigor, a szülői elhanyagolás, a hidegség, a testi fenyítés és a verés is. Élhetünk azzal a megállapítással, hogy az iskolai erőszaktevők inkább olyan családokból származnak, ahol fizikai büntetést alkalmaznak. Ugyanezeket a szempontokat a szülő oldaláról nézve úgynevezett nemkívánatos szülői kategóriát állíthatunk fel, amelynek az alábbiak: Az agresszivitás forrásai lehetnek nagyfokú, kínzó szorongás, az akarati törekvések korlátozása, az önállóság korlátozása, a környezet erőszakos magatartása (gyakori büntetés, amely legtöbbször verés), sértések, gúnyolódások, verbális támadások, becsmérlő nem verbális kifejezések. A gyerekek és fiatalok érzelmi válaszreakciói ezekre a helyzetekre a dac, a gyűlölet, a bosszúvágy és a kirekesztettség. Az agresszió megnyilvánulásának formái a következő főbb mozzanatokban ragadhatóak meg.

Nyílt formában

Verbálisan

Képi formában

Verbálisan

Rejtett formában

Verbálisan
A fizikai létben megvalósuló agresszió további elemzése kapcsán szükséges egy új fogalom bevezetése, ez a megfélemlítés (bullying).

mediatudor_14-18

3. A megfélemlítés

A megfélemlítés (bullying) olyan ismétlődő és intenzív, bántalmazó, kárt vagy sérülést okozó viselkedési folyamat, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti „erőegyensúlyt” igyekszik felborítani vagy megszüntetni, illetve a megváltozott erőpozíciót megvédeni és fenntartani. Ez a felborult erőegyensúly egyaránt jelenthet szóbeli, fizikai inzultust és/vagy közösségi befolyást. A megfélemlítés „áldozatát” célszemélynek nevezzük. A megfélemlítés gyakran rejtve történik és külső beavatkozás nélkül nem valószínű, hogy az idő múlásával megszűnik. Ha még meg is szakad a megfélemlítő folyamat, a személyiségben és a szocializációs képességekben súlyos károk keletkezhetnek. Fontos kihangsúlyoznunk azt, hogy a megfélemlítés nem azonos az egyszeri verekedéssel, vitatkozással vagy az izolált veszekedéssel. Ami mindezektől megkülönbözteti, az a megfélemlítő intenzív, rendszeres vagy visszatérő jellegű nyomása, állandó jellegű bántalmazó, kárt vagy sérelmet okozó viselkedése. A szóbeli és a közösségi megfélemlítés felerősödik a cyber technológiák használatával, amelyet cyber megfélemlítésnek (cyberbullying) hívunk. A megfélemlítés létezik iskolai, munkahelyi, családi-otthoni, közösségi és közéleti körökben is. A megfélemlítő gyakran folyamodik a kényszerítés rejtett módszereihez, mint például a lelki manipulációhoz vagy az anonim (névtelen) cyber megfélemlítéshez. A közvetett vagy a közvetlen megfélemlítés történhet fizikai vagy szóbeli módon, személyesen vagy közösségi formákban, nyilvánosan vagy rejtve (anonim módon). A megfélemlítésnek maradandó hatásai vannak mind a megfélemlítőre és a célszemélyre, mind a kívülállókra: a szemlélőkre és a buzdítókra, amely hatásokat felnőtt korukban továbbvisznek otthonukba, kapcsolataikba, munkahelyükre, valamint a közéletbe. Ezek a hatások befolyásolják a problémák kezeléséhez hozzáálló mentalitásunkat is. Az állandó megfélemlítés miatt a célszemély feladhatja önbecsülését, alárendelt viszonyba kerülhet. Szoros kapcsolat áll fenn a megfélemlítés és az öngyilkosság között. A megfélemlítés gyakori kiváltó oka lehet az otthonról való elköltözésnek is.

Megfélemlítő személy jellemzői

A megfélemlítő személyek azért is viselkedhetnek így, mert korábban maguk is ennek áldozatai voltak. A felnőtt megfélemlítő viselkedés a gyermekkorból eredhet. A másokat megfélemlítő személyek autoriter természetűek, és erős igényük van mások irányítására, a fölöttük való uralkodásra, dominanciára. Egyéb motiváció lehet az irigység vagy a sértettség. A megfélemlítő személyek önértékelésének kutatása ellentmondó eredményeket hozott. Míg némelyek közülük arrogánsak és nárcisztikusak, másoknál ez a viselkedés a szégyen vagy a szorongás leplezését szolgálhatja, egyes esetekben pedig önértékelésük javítását: a bántalmazó ilyenkor mások lealacsonyításából, megalázásából merít erőt. Megfélemlítés rizikófaktorai, amely érzelmi és viselkedési gondokkal nemritkán hosszú időn át küzdenek: depresszió, személyiségzavarok, hirtelen harag, erőszakhoz folyamodás, agresszív viselkedési formáktól való függőség, mások tetteinek tévesen támadásként való értelmezése, az énkép megőrzésének nehézsége, a kényszeres, merev cselekedetekbe bocsátkozás hajlama, alkohol, cigaretta és drogok használata, alacsony önértékelés és önbizalom, tanulási problémák, iskolából lógás, tanulmányi jegyek romlása, továbbtanulási és karrier problémák.

Megfélemlített (célszemély) jellemzői

Megfélemlítés rizikófaktorai, amely érzelmi és viselkedési gondokkal nemritkán hosszú időn át küzdenek: szorongás, magányosság, depresszió, személyiségzavarok, hirtelen harag, erőszakhoz folyamodás, agresszív viselkedési formáktól való függőség, mások tetteinek tévesen támadásként való értelmezése, az énkép megőrzésének nehézsége, a kényszeres, merev cselekedetekbe bocsátkozás hajlama, alkohol, cigaretta és drogok használata, alacsony önértékelés és önbizalom, a betegségek iránti nagyobb fogékonyság, étkezési zavarok (elhízás, bulimia, anorexia), barátság- és kapcsolatépítési, valamint közösségi problémák, tanulási nehézségek, iskolából lógás, tanulmányi jegyek romlása, továbbtanulási és karrier problémák.

Cyberbullying

A cyber megfélemlítés (cyberbullying) az, amikor a szóbeli és/vagy a közösségi megfélemlítést elektronikus eszközök és technológiák használatával valósítják meg. Ilyen eszközök és kommunikációs csatornák lehetnek: email, sms, chat, mobil alkalmazások, blogok, közösségi oldalon történő posztolás. Ekkor a webhelyekre olyan tartalmakat töltenek fel, posztolnak, amelyek pletykát, megszégyenítő/megalázó képeket, videókat vagy álprofilokat tartalmaznak, melyek személyiségfejlődésre káros hatással lehetnek a célszemélyre. A cyber megfélemlítés legtöbbször fokozza a szóbeli, a fizikai vagy a közösségi megfélemlítés hatását, és feszültséggel teli iskolai környezetet hoz létre. A cyber megfélemlítéshez tartozik az internetes zaklatás, a telefonos zaklatás és egyéb, a jogszabály által meghatározott bűncselekmények, függetlenül attól, hogy azok az interneten, vonalas, avagy mobil telefonon történtek. Továbbá a cyber megfélemlítéshez tartoznak olyan cselekedetek is, melyek bár nem jogszabály ellenesek, mindazonáltal a célszemély tekintélyét, önbizalmát, erőpozícióját és/vagy társadalmi státuszát szándékoznak rombolni, károsítani. Azok a gyerekek, akiket cyber úton megfélemlítenek, nehezebben tudják túltenni magukat a következményeken. A cyber megfélemlítés a hét bármelyik napján, a nap 24 órájában bármikor megtörténhet! A célszemélyt elérheti az iskolában vagy akár éjszaka otthonában, megfosztva őt nyugalmától és biztonságos zónájától. A megfélemlítők gyorsan, széleskörű közönség elérésével, személyesen, vagy rejtett, anonim módon posztolhatják, küldhetik vagy terjeszthetik a tartalmat. A tartalom terjesztése, posztolása után annak teljes eltávolítása sok esetben szinte reménytelen feladat. A cyber megfélemlítés elindítójának feltárása, azonosítása nehéz, de nem lehetetlen.

mediatudor_14-18

Cyberbullying típusai:
  1. Zaklatás: támadó, sértő, felzaklató üzenetek küldése sorozatosan
  2. Lejáratás – rossz hírnév terjesztése: Valótlan pletykák terjesztése, amelyek megszégyenítik, lejáratják a másikat. (akár pl. hamis fényképek terjesztése)
  3. Flaming: online „háború”, támadás, veszekedés: dühös, támadó, trágár hozzászólások nyilvános fórumokon (gyakran online politikai, vallási, ideológiai vita)
  4. Identitáslopás: Az áldozat e-mail címének, vagy közösségi oldalon a profiljának feltörése azzal a szándékkal hogy a nevében küldjön sértő, kellemetlen üzenetet másoknak
  5. Kiközösítés: Az online közösség egy tagjának a csoportból való kirekesztése
  6. Kibeszélés: titkok megosztása, személyes információk nyilvánosságra hozása, elküldése
  7. Becsapás: A másik becsapása, kellemetlen vagy intim információk kicsalása majd megosztása.
  8. Cyber Stalking: fenyegető, megfélemlítő üzenetek küldése, a másik online szokásainak megfigyelése és ezek felhasználása félelemkeltésre, hogy a másik a saját biztonságát veszélyeztetve érezze
  9. Sexting: szexuálisan provokatív fényképek, videók készítése, és továbbküldése

A zaklatás körforgása

A cyber megfélemlítés egyik típusa a zaklatás, amelynek körforgásszerű folyamatábrát Dan Olweus alkotta meg. A körforgás bemutatja a zaklatás szereplőit és személyiségük, viselkedésük jellemzőit.

A. Zaklató (k)
Õk kezdeményezik a támadást, aktívan részt vesznek benne.

B. A csatlósok, a slepp
Nem kezdeményeznek, de aktívan részt vesznek a zaklatásban.

C. Támogatók, passzív zaklatók Egyetértenek a zaklatással, de aktívan nem vesznek benne részt.

D. Passzív támogatók, lehetséges zaklatók
Tetszik nekik a zaklatás, de nem mutatják ki.

E. Közönyös bámészkodók
Figyelik az eseményeket, de nem avatkoznak bele, mert "semmi közük hozzá".

F. Lehetséges védelmezők
Rosszallják a zaklatást és úgy érzik, hogy segíteniük kellene, de nem teszik.

G. Az áldozat védelmezői
Rosszallják a zaklatást, és megpróbálnak segíteni az áldozatnak.

Y. A célpont

Van megoldás?

Ha megfélemlítést láttunk, értesítsük a szülőket, osztályfőnököt/tanárokat vagy az iskola vezetőségét! Õrizzünk meg minden bizonyítékot a történtekről, jegyezzük fel a dátumot, az időpontot és a megtörténtek leírását. Mentsük el és nyomtassuk ki a képernyőről elmentett képet, emailt és üzeneteket. Használjuk az összegyűjtött bizonyítékokat a rendőrségen, a mobil- és internet-szolgáltatóknál. Ha közösségi oldalon történik, jelentsük az oldal szerkesztőinek a felhasználót! Blokkoljuk a megfélemlítőt. A megfélemlítés nem minden formája jogilag szabályozott. Megfélemlítés észlelése esetén meg kell tenni a szükséges lépéseket. A Büntető Törvénykönyről szóló 2012.évi I.törvény az alábbi a megfélemlítés tárgykörébe eső tényállásokat nevesíti.

mediatudor_14-18

Zaklatás
Zaklatás az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 8. §-ban meghatározott tulajdonságával (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete) függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. 222. § (1)Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata el- lenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki félelemkeltés céljából a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy b) annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a zaklatást a) házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa, vagy volt élettársa, b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Példa: Egy fiatal az iskolatársát rendszeresen zaklatja, szóban, emailen, vagy közösségi oldalon lejáratja, visszatérő jelleggel lökdösi, kiüti kezéből a könyvet, vagy tréfa tárgyává teszi. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, zaklatásról beszélünk.

Becsületsértés
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.

Rágalmazás
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Zsarolás
323. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Példa: Tipikus történet iskolában, melynek nem lesz soha vége, míg nem szólunk tanárnak, szülőnek, az iskola rendőrének. Rendszeresen kérnek erősebb, idősebb gyerekek pénzt kisebb, gyengébb társuktól, és ellenszegülés esetén verést helyeznek kilátásba, vagy más módon fenyegetőznek. Ha hagyjuk a helyzetet elharapódzni, az egyre súlyosabb lesz. A megfélemlített gyermek ilyenkor pénzt lop otthonról, vagy zsebpénzét erre szánja, miközben félelembe burkolózva, visszahúzódva éli életét az iskolában. De olyan reakció is lehet, hogy hirtelen az addig becsületes, tisztességes gyermek, visszahúzódik, jegyei romlanak, hazudozik, kimarad az iskolából.

Testi sértés
164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést a) aljas indokból vagy célból, b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Példa: Oka lehet vagányság, féltékenység, vagy régóta táplált ellenszenv. Általában hosszabb ideje húzódó gondok előzik meg a cselekményt. Kisebb zaklatások, fenyegetések, megalázó cselekedetek, megalázó képek közzététele, és ha nem cselekszünk, előbb-utóbb súlyos verekedés lesz a vége. Minősítő körülmény, ha valaki egy elhárításra idős koránál, vagy fogyatékosságánál fogva hátrányos helyzetű személlyel szemben követi el a testi sértést.

Kapcsolati Erőszak
212/A. § (1) Aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élet- társa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen a) az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít, b) a közös gazdálkodás körébe vagy közös vagyonba tartozó anyagi javakat von el és ezzel a sértettet súlyos nélkülözésnek tesz ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott személy sérelmére rendszeresen követ el a) a 164. § (2) bekezdése szerinti testi sértést vagy a 227. § (2) bekezdése szerinti becsületsértést, bűntett miatt három évig, b) a 164. § (3) és (4) bekezdése szerinti testi sértést, a 194. § (1) bekezdése szerinti személyi szabadság megsértését vagy kényszerítést, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kényszerítés
195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha azonban a kényszerítés szexuális célzatra irányul, már szexuális kényszerítést kell megállapítani. Példa: Megalázza valaki a sértettet akár iskolában, akár máshol, mások előtt. Például verést helyezünk kilátásba, ha nem pucolja le az osztályban a cipőnket.

Veszélyeztetettség
Az 1997. XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 5.§ n) pontja, valamint 32/2007. ORFK Utasítás 2. c) pontja szerint minden olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény, következtében kialakult állapot, amely a kiskorú testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (pl. érzelmi zsarolás, bántalmazás, kiskorú jelenlétében bántalmazás, lelki terror). Ilyen esetben a pedagógusnak kötelessége jelzést küldeni a gyermekjóléti szolgálat irányába.

Kiszolgáltatott személy megalázása
225. § (1) Aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) az (1) bekezdés szerinti magatartásra való rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér, b) a magát megalázó személyről felvételt készít, vagy ilyen

Magánindítvány
Magánindítványhoz kötött a könnyű sérülést okozó testi sértés (164. § (2)), a szexuális kényszerítés, szexuális erőszak alapesete (Btk. 196. §, valamint 197. § a) pont), a szeméremsértés (205. § (3)). Továbbá a levéltitok, magántitok megsértése, a becsületsértés és a rágalmazás, a kapcsolati erőszak (212/A).

Magántitok Megsértése
223. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

Levéltitok Megsértése
224. § (1) Aki a) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve b) elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő. (2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. (3) A büntetés a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény, b) bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.

4. Összegzés

A való életben és interneten előforduló agresszivitás, erőszak, megfélemlítés megelőzése és tudatosítása mindannyiunk közös feladata és felelőssége. A segítségnyújtás alól senki sem vonhatja ki magát.

mediatudor_14-18

Bűnügyi kvíz kártyái

Letöltés
ZsarolásAki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
ÖnbíráskodásAki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Testi sértésAki más testi épségét vagy egészségét sérti, Ha… az okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha… az okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közösség tagja elleni uszításAki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet ellen, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, vagy c) a lakosság egyes csoportjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel - gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Közveszéllyel fenyegetésAki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
RémhírterjesztésAki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Személyes adattal visszaélésAki haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően adatot kezel, vagy b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
ZaklatásAki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Kiszolgáltatott személy megalázásaAki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető, a rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér, vagy a magát megalázó személyről felvételt készít, vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz.
BecsületsértésAki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
RágalmazásAki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást, aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt, vagy jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
Szexuális kényszerítésAki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít… Minősít: - 18 év alatti sértett - hatalmi befolyással visszaélve - hozzátartozó, nevelő, felügyelő Követi (k) el.
Szexuális visszaélésAz a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez, vagy ilyen személyt arra bír rá, hogy mással szexuális cselekményt végezzen, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A rábírásra törekvés esetén 3 év szabadságvesztést ír elő a törvény. Minősít: hozzátartozó, nevelő, felügyelő; hatalmi-befolyási viszonnyal visszaélve történő elkövetés.

Továbbgondolásra ösztönző kérdések

Letöltés

Ajánlott irodalom

  • A megfélemlítésről - Iskolai és cyber- megfélemlítés elleni kisokos.
    Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány, 2015.
  • Barbara Coloroso, Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak.
    Harmat Kiadó, 2014.
  • Brigitte Hoffmann, Internet - Hogyan szörföljünk és cseteljünk?
    Nicam Media Könyvkiadó Kft., 2011.
  • James P. Steyer, Szólj vissza a facebooknak!
    Gabó Kiadó, 2015.
  • Kalapos Éva, Massza Manó könyvek.
    Manó filmek 2016.
  • Klausz Melinda, A közösségi média nagykönyve.
    Athenaeum kiadó, 2016.
  • Nikita D. Coulombe - Philip Zimbardo, Nincs kapcsolat - Hova lettek a férfiak?
    Libri Könyvkiadó Kft.
  • Megan A. Monero, Szex, drogok, facebook.
    Móra Könyvkiadó, 2015.
  • Parti Katalin, Gyermekpornográfia az interneten.
    Bíbor Kiadó, 2009.
  • Tari Annamária, Generációk online.
    Tericum Kiadó, 2015.
  • Tari Annamária, Ki a fontos: Én vagy én?
    Tericum Kiadó, 2013.
  • Tari Annamária, Y generáció.
    Tericum Kiadó, 2010.
  • Tari Annamária, Z generáció.
    Tericum Kiadó, 2011.
  • Veszelszki Ágnes, Netszótár.
    ELTE Eötvös Kiadó, 2012.