Médiatudor /
Médiaszocializáció
Máig ismétlődően feltett kérdések kiindulópontja: mit tesz, mit változtat a média a szocializáció egyes területein? Hogyan befolyásolja a média a szocializációt? Azaz: milyen hatással van az érzelmekre (pl. az agresszióra) a személyiség egyes faktoraira (pl. szorongás), a társas viselkedésre (pl.sztereotípiákra), szabadidőre, családi életre (és még hosszan sorolhatnánk)? De vannak másik irányból érkező kérdések is: hogyan sajátítja el az egyén felnövekedése során a média használatát? Hogyan és mi módon találkozik és él az infokommunikációs eszközök adta lehetőségekkel? Hogyan és milyen szinten jut valaki számítógépes és egyéb ITC ismeretekhez, vagy hogyan sajátítja el az internet használatát, mit tud a biztonságos internet és mobilhasználatról, hogyan fejlődik és miként fejleszthető a médiaértés? Azaz hogyan szocializálódik a médiához? Hogyan terjed ki a szocializáció kultúrát elsajátító folyamata a médiára is?
Amikor a felnőttek a mindennapi szituációkban a leghétköznapibb nyelven a médiáról beszélnek, az a gyerekek számára a leghatásosabb mód elsajátítani egy adott közösség kultúrájának a média jelentéséről és funkciójáról alkotott felfogását. Ezek a felfogások tükröződnek abban, amikor a szülők szabályokat állítanak (vagy éppen nem állítanak) fel a médiahasználatra, és magyarázatokat fűznek hozzá, hogy mit és miért szabad vagy nem szabad, amikor a testvérek vagy a társak mutatják egymásnak, hogyan kell használni egy médiumot, amikor a felnőttek a beszélgetések során kommentálják a médiatartalmakat – azaz amikor zajlik a médiaszocializáció.
A médiaszocializáció tartalma a domináns médiumokra - és a kisgyerekek esetében külön jelentőséggel bíró televíziós kultúrára, a nagyobbaknál később a digitális világ egészére – vonatkozó közösen osztott felfogások, értelmezések, a médiumok mindennapi használatával kapcsolatos gyakorlatok, továbbá a tartalmak dekódolásához szükséges média-specifikus készségek együttese.
Nincs a szocializáció és a médiaszocializáció között határvonal, mert a folyamatok szétválaszthatatlan kölcsönhatásban zajlanak. Nincs a szocializációban izolálható médiafaktor, mert az minden egyéb faktorral is kapcsolatban van. A médiával átszőtt kultúrákban az élet legkorábbi szakaszától kezdve a szocializáció inherens része a médiával való találkozás és együttélés. Így a médiaszocializáció fogalma arra a sajátos folyamatra utal, melyben a gyerekek az őket körülvevő társas világgal való interakcióik során (a felnőttek, vagy egyes területeken dominálóan a társak révén) kapcsolatba kerülnek a médiára, annak használatára és tartalmára vonatkozó, az adott kulturális közeg által kifejlesztett specifikus kulturális felfogás- és fogalomrendszerrel.
Forrás:
Dr. habil. Kósa Éva
professzor, pedagógiai szakpszichológus, médiapszichológus